A DNS mint adattároló: az első biológiai memórián dolgozó startupok

Az adatmennyiség robbanásszerű növekedése közepette a tudósok és vállalkozók a biológiához fordulnak válaszért. A DNS – a természet saját adattároló rendszere – áttörés lehet a hosszú távú, ultrakomplex és tartós archiválásban. 2025-ben már több úttörő startup dolgozik életképes DNS-alapú tárolási technológiákon, és ezzel új adatforradalom élére állnak. Ez a cikk bemutatja, hogyan valósul meg ez a biológiai ugrás az induló vállalkozások világában, és miért válik egyre komolyabb alternatívává a DNS az adattárolás jövőjében.

Mi az a DNS-adattárolás: természetes hatékonyság

A DNS-tárolás lényege, hogy a digitális bináris adatokat az A, T, C és G nukleotid-szekvenciákba kódolják át, amelyek rendkívül tömören képesek információt hordozni. A DNS sűrűsége páratlan: elméletileg egyetlen gramm több mint 200 petabájtnyi adatot képes tárolni. Emellett a DNS évezredekig stabil marad, így ideális az archiváláshoz.

Ellentétben a mágnesszalagokkal vagy merevlemezekkel, amelyek néhány évtized alatt degradálódnak, a DNS hűvös és száraz körülmények között évezredekig megőrzi integritását. Ez nemcsak a kutatókat, hanem a befektetőket is vonzza, akik már az első lépéseket támogatják az üzleti hasznosítás felé.

A felhőalapú adattárolás költségeinek növekedése és az energiaigényes adatközpontok környezeti hatásai miatt egyre sürgetőbb az igény fenntarthatóbb, hosszú távú megoldásokra. A DNS természetes alternatívát kínál, amely karbantartás nélkül is működőképes.

Kódolás és olvasás: ahol a tudomány a mérnöki munkával találkozik

A DNS-be történő adattárolás folyamata során a biteket nukleotidsorrá alakítják, majd ezeket szintetizálják. Az adatok visszanyerése DNS-szekvenálással történik, majd dekódolás után visszaalakítják digitális fájlokká. Bár technikailag bonyolult, a DNS-szintézis és szekvenálás fejlődésének köszönhetően egyre közelebb kerül a gyakorlati alkalmazás.

Az Illumina és az Oxford Nanopore már forradalmasították a DNS-szekvenálást, közvetve támogatva az adattárolási fejlesztéseket is. Az új szintézistechnikák egyre gyorsabbak és olcsóbbak, így csökkentik a piacra lépés költségeit is.

Ennek ellenére még vannak kihívások: az írási és olvasási sebesség lassabb, a költségek pedig magasak. A startupok azon dolgoznak, hogy automatizálják a folyamatokat és növeljék a méretezhetőséget, különösen az archiválási területeken, ahol az azonnali hozzáférés nem létfontosságú.

Kiemelkedő startupok a DNS-tárolás terén

Az elmúlt években egyre több induló vállalkozás jött létre azzal a céllal, hogy gyakorlati szinten valósítsa meg a DNS-alapú adattárolást. Az egyik legismertebb a bostoni Catalog, amely kifejlesztette a saját DNS-író berendezését, a Shannont. Ipari szintű alkalmazásokra fókuszálnak, például tudományos archívumok vagy jogi dokumentációk tárolására.

A párizsi DNA Script szintén vezető szereplő. Kezdetben egészségügyi célokra fejlesztették technológiájukat, de mára a DNS-tárolás felé is nyitottak, különösen az enzimatikus szintézis területén, amely gyorsabb és skálázhatóbb lehet, mint a hagyományos módszerek.

A Twist Bioscience, bár főként DNS-szintézissel foglalkozik, együttműködik a Microsofttal DNS-tárolási projektekben. Oligo könyvtáraik révén nélkülözhetetlen szereplői az ökoszisztémának.

Befektetési trendek és piaci érdeklődés 2025-ben

2025 közepére a DNS-adattárolás már több mint 500 millió dollár globális befektetést vonzott. A kormányzati és védelmi szektor különösen érdeklődik az archiválási potenciál és a biztonság miatt.

Nagyvállalatok, médiacégek és pénzügyi intézmények is kísérleti projekteket indítanak DNS-tároló cégekkel, hogy teszteljék a technológia megbízhatóságát. Az együttműködések egyetemek, biotechnológiai és adatfeldolgozó cégek között egyre gyakoribbak.

Noha a fogyasztói szegmensben még kevés alkalmazás létezik, a befektetők bizakodók. A DNS-tárolás “holdraszállás”-technológiának számít, amely tíz éven belül akár nélkülözhetetlenné is válhat.

Alkalmazási területek és etikai kérdések

A DNS-tárolás különösen hasznos lehet azokban az esetekben, ahol fontos a hosszú távú stabil archiválás – például nemzeti könyvtárak, tudományos adatok vagy digitális műalkotások megőrzése. Az űrügynökségek, mint a NASA vagy az ESA is érdeklődnek az űrmissziós adatok ilyen tárolása iránt.

Egyes projektek már el is kezdtek kulturális jelentőségű dokumentumokat – például Shakespeare-szonetteket vagy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát – DNS-be kódolni, hogy túléljék a jövő nemzedékeit is.

Azonban az etikai kérdések sem elhanyagolhatók, különösen a szintetikus biológia és az emberi genetikai adatok kereszteződése kapcsán. A szabályozásoknak, átláthatóságnak és adatbiztonságnak kiemelt szerepe lesz a fejlődés során.

Jövőkép: hosszú út, nagy lehetőségek

Szakértők szerint a DNS-tárolás széles körű alkalmazása még időbe telik. A technológia jelenleg drága, lassú, és komoly infrastrukturális beruházásokat igényel. Mégis, az irány egyértelmű: az adattömeg növekedésével és a hagyományos tárolók gyors avulásával a biológiai alternatívák egyre vonzóbbá válnak.

Az oktatás is követi a trendet: egyetemek már felveszik a DNS-tárolást a tantervbe, új interdiszciplináris területeket teremtve az informatika és a genomika határán.

Röviden, bár 2025 még csak a kezdet, a mai startupok által lerakott alapok forradalmasíthatják az adattárolás jövőjét.